Közmondások és szólások
Mik a közmondások?
A közmondások sok évszázados tapasztalatokat fogalmaznak meg, örök igazságokat és ezért tanító jellegük van.
A szólásoknak nincs tanító jellege, csak gyakran használt szófordulatok.
„A közmondás rövid és velős, könnyen érthető mondás, mely közönségesen a mindennapi élet valamely tapasztalati vagy gyakorlati szabályát, erkölcsi elveket, vagy bölcselmi szabályokat tartalmaz, mely a nép ajkáról szállván el, az irodalomban is megtartja népies formáját. Más szóval: a közmondások oly szólásmódok, melyek a józan ész alapigazságait, az apák tapasztalatait a népnél örökölt formában, velős szavakban adják át az utókor fiainak s igy szájról-szájra élnek és közkeletnek örvendenek. Tehát a közmondás valamely általános tapasztalaton alapuló igazságnak rövid alakban való kifejezése és mintegy leszürődése azon ősrégi tapasztalatoknak, melyek évszázadokon keresztül a gyakorlati életben megdönthetlen igazságnak bizonyultak be.
Sirisaka Andor: MAGYAR KÖZMONDÁSOK KÖNYVE
(…)
Általában a közmondás haszna abban nyilvánul, hogy az élczet táplálja, az értelmet gyakorolja, az itélő tehetséget élesiti, a kedélyt nemesbiti, a képzeletet foglalkoztatja s az elmeélt gyönyörködteti. Bennük oly anyagot találunk, mely friss, életteljes tartalmat, egyáltalában semmi nehézséget sem okozó alakban nyujt és az életben igen-igen sokféle alkalmakkor használható.
Mint »utczai bölcseség« oktatást ad a világ és az élet sokféle viszonyairól; ildom- és erkölcsi szabályokat nyujt; gazdagitja az önismeretet, utal a cselekedetek valószinü és szükséges következéseire, ad jó tanácsokat, int, fed, dorgál, dicsér stb… és mind ez a legegyszerübb s valóban a legmegkedveltebb módon történik.”
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
