Közmondások és szólások
Mik a közmondások?
A közmondások sok évszázados tapasztalatokat fogalmaznak meg, örök igazságokat és ezért tanító jellegük van.
A szólásoknak nincs tanító jellege, csak gyakran használt szófordulatok.
„A közmondás rövid és velős, könnyen érthető mondás, mely közönségesen a mindennapi élet valamely tapasztalati vagy gyakorlati szabályát, erkölcsi elveket, vagy bölcselmi szabályokat tartalmaz, mely a nép ajkáról szállván el, az irodalomban is megtartja népies formáját. Más szóval: a közmondások oly szólásmódok, melyek a józan ész alapigazságait, az apák tapasztalatait a népnél örökölt formában, velős szavakban adják át az utókor fiainak s igy szájról-szájra élnek és közkeletnek örvendenek. Tehát a közmondás valamely általános tapasztalaton alapuló igazságnak rövid alakban való kifejezése és mintegy leszürődése azon ősrégi tapasztalatoknak, melyek évszázadokon keresztül a gyakorlati életben megdönthetlen igazságnak bizonyultak be.
Sirisaka Andor: MAGYAR KÖZMONDÁSOK KÖNYVE
(…)
Általában a közmondás haszna abban nyilvánul, hogy az élczet táplálja, az értelmet gyakorolja, az itélő tehetséget élesiti, a kedélyt nemesbiti, a képzeletet foglalkoztatja s az elmeélt gyönyörködteti. Bennük oly anyagot találunk, mely friss, életteljes tartalmat, egyáltalában semmi nehézséget sem okozó alakban nyujt és az életben igen-igen sokféle alkalmakkor használható.
Mint »utczai bölcseség« oktatást ad a világ és az élet sokféle viszonyairól; ildom- és erkölcsi szabályokat nyujt; gazdagitja az önismeretet, utal a cselekedetek valószinü és szükséges következéseire, ad jó tanácsokat, int, fed, dorgál, dicsér stb… és mind ez a legegyszerübb s valóban a legmegkedveltebb módon történik.”